Pogácsa nélkül nincs vendégség, ezt tudtátok? Így meg, hogy már tudományos könyvem is van a kelesztésről, főleg nincs. Krumplis. A kifinomultabb lelkeknek burgonyás.
Krumplis pogácsa
Hozzávalók:
- 1 kg liszt
- 35 dkg krumpli
- 25 dkg vaj
- 6 dl tej
- 5 dkg élesztő + 1 tk kristálycukor + 1 dl tej
- 5 dkg só
Fél kg krumpliburgonyát már előző este megfőztem héjában, még melegen megpucoltam, átnyomtam a krumplinyomón, adtam hozzá egy kis vajat, és megszórtam liszttel, hogy ne barnuljon meg.
Hajnalok-hajnalán aztán ihajj-csuhajj kipattantam az ágyból, magam elé kanyarítottam a köténykémet, szélesre tártam az erkély ajtót és úgy köszöntöttem a madárcsicsergéses napsugarakat. Hát, ezt így kurvára nem, de azért felsorakoztak a gyúródeszkán a hozzávalók, meg egy bögre koffeinmentes kávé. Abba nem ér belekötni, az illúzió az illúzió, én meg nem ittam tíz éve semmit, amiben van koffein, úgyhogy csak szépen lassan állok át a napi két liter kávéra kólával.
A lisztet beleborítottam a kelesztőtálba, mehet bele a felkockázott vaj, a só, a tört krumpli és a cukorral-tejjel felfuttatott élesztő. A tejet fokozatosan adagoltam hozzá, és kézzel összegyúrtam annyira, hogy a keverőgép ne szórja be az egész nappalit liszttel. A géppel elvoltam vele úgy tíz percig, aztán kézzel még tíz percig, itt megint jön a misztikusan hangzó kéztől, táltól szépen elváló tészta, amiben buborékok képződnek, ahogy gyurmászod. De elválik és képződnek, tök jó lesz! Amikor először ledobja magáról a tetőt a kelesztőtál, akkor lehet elnyújtani akkorára, mint a deszka, megkenni olvasztott vajjal, összetekerni mint a bejglit, egymásra hajtani a két végét, úgy hagyni negyed órát. Ezt még egyszer. És még egyszer. Negyedjére már csak elnyújtod, a pogácsa szaggatóval megütögeted a tészta tetejét, megkened tojással. Szaggatod, megsodrod az alját, mehet a kikent tepsire. 200 fokra előmelegített sütőben nekem tíz perc a halványabb pogi, tizenöt a sültebb pogi, neked annyi, ahogy szereted.
Ez nem ilyen masszív pogi, állati könnyű pihe-puha vajas-krumplis tészta.